Miért van szükség ESG keretrendszerre és ESG szabályozásra?

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, mint alapérték mind a vállalatok, mind a befektetők és fogyasztók körében. A környezeti, társadalmi és irányítási szempontok (ESG – Environmental, Social, Governance) egyre inkább előtérbe kerülnek a pénzügyi döntéshozatalban és a vállalatirányításban is. De miért van szükség egy összehangolt ESG keretrendszerre és szabályozásra? Ez a cikk bemutatja az okokat és a legfontosabb előnyöket, amelyeket az ESG szabályozás kínál a kis- és középvállalkozásoknak, a befektetőknek, valamint a környezettudatos fogyasztóknak.

Mi az ESG és miért fontos?


Az ESG, azaz környezeti, társadalmi és irányítási szempontból releváns tényezők vizsgálata, olyan keretrendszert biztosít, amely alapján a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét értékelni lehet. Az ESG nem csupán egy trend; ez egy alapvető eszköz, amely segít a vállalatoknak hosszú távon megőrizni versenyképességüket egy folyamatosan változó gazdasági környezetben. Az ESG jelentések és szabványok segítségével a vállalatok számos érintett féllel – köztük befektetőkkel, partnerekkel és fogyasztókkal – oszthatják meg fenntarthatósági teljesítményüket megbízható és érthető módon.

Miért van szükség szabványos jelentéstételi keretrendszerre?


A jelentéstételi szabányok és keretrendszerek (GRI, ESRS stb.) növelik az átláthatóságot és biztosítják, hogy a különböző vállalatok által szolgáltatott információk összehasonlíthatók és következetesek legyenek. Jelenleg a vállalatok különböző nemzetközi és helyi sztenderdek szerint döntenek arról, mit és hogyan jelentsenek. Ez azonban gyakran vezet információhiányhoz vagy kevésbé összható információközzétételhez, ami megnehezíti a befektetők és más érintett felek számára az adatok értékelését. Ezért dolgozta ki az Európai Unió azokat az irányelveket, amelyek átfogóbb és részletesebb fenntarthatósági jelentéstételt céloznak meg.

Az EU fenntartható finanszírozási ütemterve és a CSRD

Az Európai Unió fenntartható finanszírozási ütemterve 2021-ben indult, azzal a céllal, hogy ösztönözze a zöld beruházásokat és biztosítsa, hogy a gazdasági növekedés összhangban legyen a klímavédelmi célokkal. E stratégia részeként fogadták el 2022 novemberében a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvet (CSRD). Ez a korábbi Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelvet (NFRD) váltja fel, jelentősen kiterjesztve a jelentéstételi kötelezettségeket:

  • Több mint 50 000 európai vállalatnak kell fenntarthatósági jelentést közzétennie, szemben az NFRD által érintett mintegy 11 000 vállalattal.
  • A jelentéseket az Európai Jelentéstételi Szabványoknak (ESRS) megfelelően kell közzétenni, az üzleti jelentés részeként (például IFRS szerint), digitális, XHTML formátumban.
  • Az adatok következetessége, átláthatósága és összehasonlíthatósága javulni fog, ami segíti a befektetőket és más stakeholdereket, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak.

Az ESG keretrendszer előnyei

Az ESG keretrendszernek köszönhetően a fenntarthatósági szempontok beépíthetők a vállalati stratégiákba, ami számos előnyt biztosít mind a vállalatok, mind az érintett felek számára:

1. Átláthatóság és hitelesség

Egy egységes ESG szabályozás biztosítja, hogy a vállalatok adatai átláthatóak és hitelesek legyenek. Ez nemcsak a befektetők bizalmát növeli, hanem elősegíti a fogyasztók lojalitásának kialakítását is.

2. Versenyelőny

Azok a vállalatok, amelyek elkötelezetten alkalmazzák az ESG szempontokat és megfelelnek a szabványoknak, jelentős versenyelőnyt élvezhetnek. Ők nemcsak jobb befektetéseket vonzanak, hanem fenntarthatósági céljaikon keresztül megkülönböztetik magukat a piacon.

3. Pénzügyi stabilitás

A fenntarthatóságot megcélzó vállalatok hosszú távon stabilabb pénzügyi teljesítményt mutatnak, hiszen figyelembe veszik a környezeti és társadalmi kockázatokat, valamint jobban reagálnak az esetleges szabályozási változásokra.

Hogyan érinti az ESG szabályozás a kis- és középvállalkozásokat?


A CSRD bevezetése nyomán nemcsak nagyvállalatoknak, hanem közvetve a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-knak) is alkalmazkodniuk kell az ESG keretrendszerhez. Bár a KKV-knak jellemzően kevesebb közvetlen kötelezettségük lesz, számos előnyt kihasználhatnak az ESG-re való felkészülésből:


  • Partnerek és beszállítók elvárásai: Az ESG szempontok beépítése vonzóbbá teheti a KKV-kat nagyvállalati partnereik számára.
  • Finanszírozási lehetőségek: A fenntarthatósági szempontokat követő vállalkozások könnyebben juthatnak zöld finanszírozáshoz.
  • Környezettudatos fogyasztók megnyerése: Az ESG jelentések megerősíthetik a vállalat imázsát a környezettudatos fogyasztók körében.

Miért érdemes időben felkészülni?

 

Az ESG szabályozás időbeni adaptációja nemcsak elkerülhetetlen, hanem kifizetődő is. A vállalatok előnyt kovácsolhatnak az átláthatóság növeléséből, a hosszú távú fenntarthatósági célok kidolgozásából, valamint a befektetők és fogyasztók bizalmának elnyeréséből.

Mit tehetnek a vállalatok most?

Mérjék fel jelenlegi helyzetüket: Készítsenek belső ESG-értékelést.

Fektessenek megfelelő szakértelembe: vegyék igénybe szakértők segítségét az ESG folyamatok kialakításához.

Kommunikáljanak átláthatóan: Osszák meg fenntarthatósági céljaikat és eredményeiket az érintett felekkel.

Az ESG, mint a jövő kulcsa

 

Az összehangolt ESG keretrendszer bevezetése fontos lépés a fenntartható vállalati működés felé, amely a jövőben elengedhetetlen lesz az üzleti sikerhez. Legyen szó környezettudatos fogyasztókról, befektetőkről vagy vállalatvezetőkről, az ESG alapú szemlélet minden fél számára értéket teremt.